A költségvetési bizottság mai ülésén áttekintette a kohéziós politika megvalósítására szánt összegek felhasználását az egyes tagállamokban. A kohéziós politika két pillére az Európai Régiófejlesztési Alap és a Kohéziós Alap. Ezekre 2007-2013 között összesen 260,54 milliárd euró áll rendelkezésre. 

Ennek az összegnek a tagállamok idén január elsejéig csak 33,16 százalékát vették igénybe. Ez kevésnek tűnik, de a kifizetések még akár 2016-ban is lehetségesek. Két éve még csak 12,30, egy éve pedig 22,80 százalék volt az európai átlag, tehát egyre jobban felgyorsulnak a kifizetések.

 

Magyarország számára a hét éves keret 21,29 milliárd euró. Nagy összeg. Csak Csehország, Spanyolország és Lengyelország kap nálunk többet. Ebből 2010-ig 13,4 százalékot használtunk fel, ami egy százalékponttal az uniós átlag felett volt. 2011. január elsejére a felhasználás 8,7 százalékkal javult. 2011 még jobban sikerült. Idén január elsejére 2,4 százalékkal az európai átlag fölé kerültünk. Ivars Godmanis liberális képviselő, volt litván miniszterelnök, a téma előadója kimutatta, hogy a felhasználás 2011-ben Magyarországon majd 63 százalékkal nőtt, ez pedig a negyedik legnagyobb az egész Unióban.

Hazánk mai helyzetében elsődleges feladat, hogy az Unióból érkező támogatásokat száz százalékban felhasználjuk. Ezért elismerve az Orbán kormány alatti látványos javulást, további gyorsításra van szükség. Ennek fontos eszköze lehet, ha a kis és közepes vállalkozások önrészesedése az Unió által megkövetelt minimumra korlátozódik. Ez pedig a közép-magyarországi régióban 40, az ország többi részében 30 százalék. 

Mivel a támogatás utófinanszírozással történik, a pályázóknak többnyire hitelt kell felvenniük. E hitel visszafizetése lényegében garantált, igen ritkán jön közbe olyan akadály, ami miatt a pályázat meghiúsul. A kockázat tehát kicsi, de ez a kamatokban nem, vagy alig tükröződik. Az uniós támogatás nem a bankok hasznát akarja növelni, tehát a mai vitában szorgalmaztam, hogy a kamatok reálisak, a kockázattal arányosak legyenek.